17.6 Nyilvános kulcsú tanúsítvány kibocsátása

A szervezeti hitelesítésszolgáltatója ugyanúgy működik, mint egy külső hitelesítésszolgáltató. Ez azt jelenti, hogy lehetősége van tanúsítványok kibocsátására a tanúsítvány-aláírási kérésekből (CSR-ekből). A szervezeti hitelesítésszolgáltatója használatával kibocsáthat tanúsítványokat, amikor egy felhasználó aláírás céljából elküld Önnek egy tanúsítvány-aláírási kérést (CSR-t). A tanúsítványt kérő felhasználó ekkor a kibocsátott tanúsítványt közvetlenül a titkosításra képes alkalmazásba importálhatja.

Ez a feladat lehetővé teszi, hogy tanúsítványokat hozzon létre a titkosításra képes alkalmazásokhoz, amelyek nem ismerik fel a kiszolgálótanúsítvány-objektumokat.

Tanúsítvány kibocsátásához végezze el az alábbi lépéseket:

  1. Kattintson a Tanúsítványkezelés > Tanúsítványok kibocsátása lehetőségre az kezdőlapján.

  2. Tallózással keressen meg és válasszon ki egy CSR-fájlt.

  3. Válassza ki a megfelelő kulcstípust és a hozzá tartozó kulcshasználatot a Kulcshasználat specifikációi csoportban. Ezek a beállítások lehetővé teszik egy kulcstípus kiválasztását. Minden kulcstípushoz vele társított előre definiált kulcshasználati értékek tartoznak:

    1. Nincs megadva: Ez a beállítás alapértelmezés szerint ki van választva, és nem aktivál semmilyen kulcshasználatot a tanúsítványban.

    2. Hitelesítésszolgáltató: Ez a beállítás aktiválja a Tanúsítvány-aláírás és a CRL-aláírás kulcshasználatot.

    3. Titkosítás: Ez a beállítás aktiválja a Kulcs rejtjelezése kulcshasználatot.

    4. Aláírás: Ez a beállítás aktiválja a Digitális aláírás kulcshasználatot.

    5. SSL vagy TSL: Ez a beállítás konfigurálja a kulcsot, hogy használható legyen az SSL- vagy TLS-tranzakciókban.

    6. Egyéni: Ez a beállítás lehetővé teszi, hogy manuálisan kiválassza bármelyik vagy az összes kulcshasználati lehetőséget.

    7. Állítsa a Kulcshasználat bővítményt kritikus értékre: Ha nem a „Nincs megadva” kulcstípust választotta, kritikusnak jelölheti meg bármelyik kulcshasználati bővítményt. Mielőtt a tanúsítvány bármilyen célból használható lenne, a fogadó szoftvernek el kell fogadnia bármelyik bővítményt, amelynek az értéke kritikus. A bővítmények kritikusként való megjelölése ezért bizonyos kockázatot von magával, mivel nem minden alkalmazás tudja használni a tanúsítványt. A jól ismert bővítmények, például a kulcshasználat esetén azonban a kockázat minimális. Általánosságban, ha megadja a kulcshasználatot, a bővítményt meg kell jelölni kritikusként.

  4. Dönthet úgy, hogy kódolja a Kibővített kulcshasználat bővítményt a tanúsítványban. A funkció aktiválásához válassza a Kibővített kulcshasználat engedélyezése lehetőséget:

    1. Kiszolgáló: Ez a beállítás aktiválja a Kiszolgálóhitelesítés kibővített kulcshasználatot.

    2. Felhasználó: Ez a beállítás aktiválja a Felhasználóhitelesítés és az E-mail-védelem kibővített kulcshasználatot.

    3. Egyéni: Ez a beállítás lehetővé teszi bármelyik vagy az összes kibővített kulcshasználat kiválasztását.

    4. Bármely: A kulcs bármelyik kibővített kulcshasználathoz használható.

    5. Állítsa a kibővített kulcshasználat bővítményt kritikus értékre: Mielőtt a tanúsítvány bármilyen célból használható lenne, a fogadó szoftvernek el kell fogadnia bármelyik bővítményt, amelynek az értéke kritikus. A bővítmények kritikusként való megjelölése ezért bizonyos kockázatot von magával, mivel nem minden alkalmazás tudja használni a tanúsítványt. Mivel sok alkalmazás nem ismeri a Kibővített kulcshasználat bővítményt, a bővítmény kritikusként való megjelölése azzal a jelentős kockázattal jár, hogy egy adott alkalmazás nem fogadja el a tanúsítványt; ezért csak szükség esetén érdemes kritikus értékre állítani.

  5. Válassza ki az Alapvető megkötések megfelelő értékét:

    1. Tanúsítvány típusa:

      1. Nincs megadva: Akkor válassza ezt a beállítást, ha nem szeretne alapvető megkötés bővítményt hozzáadni a tanúsítványhoz.

      2. Hitelesítésszolgáltató: Akkor válassza ezt a beállítást, ha egy Hitelesítésszolgáltató alapvető megkötés bővítményt ad a tanúsítványhoz. Ha a tanúsítvány hitelesítésszolgáltatóhoz tartozik, ezt a beállítást kell választania.

      3. Végentitás: Válassza ezt a beállítást egy alapvető megkötés bővítmény hozzáadásához a tanúsítványhoz, amely megadja, hogy ez egy végentitás típusú (azaz nem hitelesítésszolgáltatói) tanúsítvány. Megjegyzés: Végentitás típusú tanúsítvány esetén az elérési út hosszát Nincs megadva értékre kell állítani.

    2. Elérési út hossza:

      1. Nincs megadva: Válassza ezt a beállítást, ha nem szeretné megadni, hogy az alárendelt hitelesítésszolgáltatók hány szintje hozható létre ez alatt a hitelesítésszolgáltató alatt.

        MEGJEGYZÉS:Végentitás típusú tanúsítvány esetén az elérési út hosszát Nincs megadva értékre kell állítani.

      2. Megadott: Válassza ezt a beállítást, ha meg szeretné adni, hogy az alárendelt hitelesítésszolgáltatók hány szintje hozható létre ez alatt a hitelesítésszolgáltató alatt. Kattintson a Fel és a Le nyílra az elérési út hosszának a megadásához.

        MEGJEGYZÉS:Ha a létrejövő tanúsítvány alárendelt hitelesítésszolgáltató, az elérési út hosszának összhangban kell lennie a fölérendelt hitelesítésszolgáltatóéval. Ha például a fölérendelt hitelesítésszolgáltató elérési útjának hossza 3, az alárendelté legfeljebb 2 lehet. Ha a fölérendelt hitelesítésszolgáltató elérési útjának hossza nincs megadva, az alárendelthez szintén tartozhat nem megadott elérésiút-hossz, illetve bármilyen adott elérésiút-hossz.

    3. Állítsa az Alapvető megkötések bővítményt kritikus értékre: Általánosságban az Alapvető megkötések bővítményt kritikus értékre kell állítani a hitelesítésszolgáltatói tanúsítvány esetében. Mielőtt a tanúsítvány bármilyen célból használható lenne, a fogadó szoftvernek el kell fogadnia bármelyik bővítményt, amelynek az értéke kritikus. A bővítmények kritikusként való megjelölése ezért bizonyos kockázatot von magával, mivel nem minden alkalmazás tudja használni a tanúsítványt. A jól ismert bővítmények, például az Alapvető megkötések esetén azonban a kockázat minimális.

  6. Adja meg az alábbi tanúsítványparamétereket:

    1. Tulajdonos neve: Megjeleníti az OpenText eDirectory-fa teljesen megadott nevét.

    2. Tulajdonos neve: Megjeleníti az OpenText eDirectory-fa teljesen megadott nevét.

    3. Érvényességi időszak: A legördülő listát használva megadhat egy időszakot, amely során a tanúsítvány érvényes lesz. A tartomány 6 hónaptól maximálisan 2036-ig terjedhet (32 bites időértéken alapuló időkorlát). A Dátumok megadása beállítás választása esetén az Érvényesség dátuma és az Elévülés dátuma mezőket szerkesztve létrehozhat egy egyéni érvényességi időszakot. A kiválasztott legkésőbbi dátumnak a hitelesítésszolgáltató érvényességi dátumán belülre kell esnie.

      1. Érvényesség dátuma: Itt megjelenítheti vagy szerkesztheti azt a dátumot és időpontot, amikor a tanúsítvány hatályba lép.

      2. Elévülés dátuma: Itt megjelenítheti vagy szerkesztheti azt a dátumot és időpontot, amikor a tanúsítvány érvénytelenné válik.

    4. Egyéni bővítmények: Lehetővé teszi, hogy a tanúsítványkiszolgáló bármilyen szabványos vagy egyéni bővítményt támogasson, amelyet a tanúsítványok létrehozásakor bele szeretne foglalni. A bővítményeket előzőleg létre kell hozni, és egy fájlban tárolni (fájlonként egy bővítményt). A bővítményeknek ASN.1 kódolásúnak kell lenniük az IETF RFC 2459/3280 jelű szabvány 4.2. szakaszában definiált módon.

      Ha a létrehozandó tanúsítványba bele szeretne foglalni egy vagy több egyéni bővítményt, kattintson az Új lehetőségre, majd tallózással keresse meg az egyéni bővítményt tartalmazó fájlt, és adja hozzá a tanúsítványhoz. Több bővítmény a folyamat megismétlésével adható hozzá.

      Egy egyéni bővítményfájl törléséhez válassza ki azt, majd kattintson a ikonra.

  7. Válassza ki a megfelelő tanúsítványformátumot az alábbi lehetőségek közül:

    1. Fájl bináris DER formátumban: Ez a beállítás lehetővé teszi a tanúsítványok mentését vagy exportálását a Fájlnév mezőben látható fájlba. A tanúsítványfájlt a rendszer alapértelmezés szerint .DER kiterjesztéssel exportálja a Windows-alapú OpenText Identity Console-munkaállomás C: meghajtójának gyökerébe, illetve a Linux-alapú OpenText Identity Console-munkaállomás kezdőkönyvtárába.

    2. Fájl Base64 formátumban: Ez a beállítás lehetővé teszi a tanúsítvány-aláírási kérések mentését vagy tanúsítványok exportálását a Fájlnév mezőben látható fájlba. A tanúsítvány- és a CSR-fájlokat a rendszer alapértelmezés szerint .B64 kiterjesztéssel exportálja a Windows-alapú OpenText Identity Console-munkaállomás C: meghajtójának gyökerébe, illetve a Linux-alapú OpenText Identity Console-munkaállomás kezdőkönyvtárába.

    3. CER formátumú fájl: Ez a beállítás lehetővé teszi a tanúsítvány-aláírási kérések mentését vagy tanúsítványok exportálását a Fájlnév mezőben látható fájlba. A tanúsítvány- és a CSR-fájlokat a rendszer alapértelmezés szerint .CER kiterjesztéssel exportálja a Windows-alapú OpenText Identity Console-munkaállomás C: meghajtójának gyökerébe, illetve a Linux-alapú OpenText Identity Console-munkaállomás kezdőkönyvtárába.

  8. Tekintse át a tanúsítvány összefoglalását a következő képernyőn, és kattintson az OK gombra.

  9. Megjelenik a tanúsítvány sikeres kibocsátását megerősítő üzenet.